Sziasztok!
Ti is szerettek játszani? Mi szeretünk! Méghozzá nem is akárhogy :)
Képzeljétek, egy ideje Gazdi nem visz minket kutyasuliba. Hiába lelkesedünk, hiába magyaráz Latte, sőt, még én is hiába állok be az ajtóba. Olyan, mintha elfelejtette volna, hogy el szoktunk menni. Pedig ahogy ismerem, ezt nem tudom róla elképzelni. De csak azt hajtogatja, hogy nem lehet. " Melu, most nincs suli, nem lehet."
Azért rólunk nem feledkezett meg! Amikor nem a fényes dobozt bámulja, (ő tanulásnak nevezi, de a doboz még egyszer se klikkelt és falatot sem adott..) szóval olyankor rengeteget játszunk a kertben. Van, hogy trükközünk, Pullerezünk, de az engedelmes is előkerül időnként.
Én most főleg trükközök, mert azért lehet a leggyorsabban kaját kapni. Újonnan Gazdi zenét is kapcsol hozzá és időnként nélkülem ide-oda mocorog a fűben, én meg nem győzök találgatni, mi ütött belé.
De többnyire együtt csináljuk és Gazdi lelkesen osztogatja a virslit, meg mondja, hogy "azaz, okos" meg "jajj de szuper ez a lány".
Sajnos a többiekkel is ugyanígy tart ilyen időt, amikor nem tart igényt az én segítségemre, de azért időnként odadugom az orrom, hátha meggondolja magát.
Pacsi: Melange
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése