Hobby running bajnokság

 

Fotó: Sós Edit Photography

Az idei év valószínűleg utolsó versenye volt. Kicsit ad hoc jellegű, mert nem készültünk rá, a legutóbbi verseny óta csak jumpingot gyakoroltunk. Eleve úgy indultam neki, hogy most csak játszani megyünk. Nem tűztem ki célt sem magunk elé, hogy hány pontot szeretnék, csak élvezni akartam a 90 másodpercet Dottal a pályán. Aztán a futam előtt rám jött az izgulás. A változatosság kedvéért ismét kishíján a kocsiban felejtettem a rajtszámot, futás vissza, majd második körben a Pullerért még egy kör :P Legalább tutira bemelegedtünk :D 

Dot a próba dobást profin eresztette, úgyhogy optimistán indultunk neki. Nem tudom, hányat dobtam, az biztos, hogy sok rövid volt. Azt érzékeltem, hogy Dot néhányszor megcsúszott, de 100%-ban ott volt fejben és végig gyönyörűen eresztett. A vége felé sikerült úgy dobnom, hogy nem látta, úgyhogy végül együtt szaladtunk a Pullerért. Lehet, nem most szereztük életünk pontját, de nem számít. Remekül éreztük magunkat, és ez a lényeg. :) 

Gazdi

Miért kezdtem főzni? 4.rész - Jutalomfalatok

 

Azt senkinek se kell magyarázni, mire jó a jutifali. De talán mégis mesélek róla egy kicsit. Mert több célja is lehet és attól függően változhat, milyet érdemes választani.

Először is van az a jutifali, amivel otthon játszunk a kertben. Ami a mindennapi gyakorláshoz a megszokott környezetben kell, így nem kell nagyon "különlegesnek" lennie. Aki tápozik, az könnyen eljátszhatja így a vacsorát, de ha már nekiáll az ember a főtt etetésnek, nem érdemes napközben tápadással megkeverni. Szóval az ilyen nem extra helyre nagyon jól el lehet játszani egy kis gyümölcsöt, például almát vagy körtét (nem szabad túl sokat, mert sok bennük a gyümölcscukor), vagy zöldséget is lehet adni, Melange például a répát nagyon szereti.

Ha izgalmasabb helyre, kinti környezetbe, vagy kutyasuliba megyünk, akkor pedig remekül fel lehet használni a napi belsőséget. A zúza és a szív pedig mehet bátran nagyobb mennyiségben, ezek nem hajtják meg a kutyát. Lehet találni olyan bolti jutalomfalatot is, amelyik szárított húsból van, sajnos ezek általában elég drágák. Nálunk az abszolút kedvenc a töpörtyű, ami állateledel boltban nem is drága, és tapasztalatom szerint, ha az elején fokozatosan szokik hozzá, akkor érzékenyebb gyomrú kutyának (nálunk Dot) sem okoz hasmenést. 

A virsli, párizsi kevésbé vált be, Dot gyomra nem bírja, Latte miatt meg nem szeretem, mert sose lehet tudni, mennyire gluténmentes, amelyiknél igen, az meg olyan árban van, hogy olcsóbb a hús. A sajt is jó lehet, ha valaki hozzá tud jutni olcsóbban.

Otthon is lehet jutalomfalatot készíteni, én egyszer csináltam eddig "kutyakekszet" nem lett tökéletes, de a kutyák oda voltak érte.

Mindenképp azt javaslom, ha már időt szán valaki a főzésre és az etetésre, akkor figyeljen oda a jutalmazásra is, nehogy azon bukjon el, hogy a jutifali okoz problémát a kutya emésztésében. 

Ennyi lenne az eddigi tapasztalatink alapján a legfontosabb, aztán, hogy kinek mi válik be, azt már ki kell tapasztalni.

Miért kezdtem főzni? 3.rész - Kiegészítők

Meséltem már arról, miért kezdtem főzni, hogy néz ki nálunk a főtt etetés, viszont egy nagyon fontos dologról még nem meséltem. Ez pedig, hogy milyen kiegészítőket kapnak az ebek, és egyáltalán, miért jók a kiegészítők.

A kiegészítők azok a természetes anyagok, amik segítik az immunműködést, pótolják az ásványi anyagokat és támogatják a szervezetet. Például a Spirulina algának rengeteg jótékony hatása van, remek immunerősítő, emellett a bélflórát is támogatja. A csipkebogyópor szintén jó immunerősítő lehet, míg a tojáshéjpor a kalcium pótlására lehet jó alternatíva, mivel füstölt csontot ritkábban kapnak.

Én készítettem magamnak egy táblázatot, amibe beírtam melyik mire való, mikor érdemes adni és milyen tapasztalataim vannak vele. Ezekről a tapasztalatokról is mesélek kicsit:

Nagyon beváltak nekünk a My Bulldog Shop gyógynövénykeverékei. 

Melange-nak a tavalyi nyírás után nem nőtt vissza a szőre. Próbálkoztam már mindennel, sörélesztővel, komplex szőrtámogató készítménnyel, lazacolaj kúrával... aztán rátaláltam a My Bulldog Shop Shiny Coat keverékére és végre megtört a jég. Szinte napról napra látszott, hogyan nő a szőre és most ismét gyönyörű bundája van. Március 17-én adtam neki először, és onnantól folyamatosan kapta, míg el nem fogyott a doboz.

Dot rejtélyes nyári környezeti allergiája is tovatűnt, ez már a főtt etetéssel gyengült tavaly, de idén a Detoxify-nak és a No Itch-nek hála talán egyetlen olyan nap volt, hogy nyalta a lábát. 

Melange szedi időszakosan az Old Friend-et is, hogy agyban is minél tovább a toppon maradjon :) 

Az egész csapat kapja a Happy Joints+ ízületvédőt is, ezt is kúraszerűen adom, minden kutya rendben van, persze ebben sokat segít a fizioterápia is.

Tavasszal és ősszel pedig a Bodypure segítségével méregtelenítünk, hiszen minden hónapban kapják a kullancs- és szívféreg elleni szereket, így tudom kicsit támogatni a májat és a vesét.

Latte hajlamos bármit megenni akár jó ötlet, akár kevésbé, neki ilyenkor a Happy Tummy szokott segíteni, hogy újra rendbe jöjjön az emésztése, bár szerencsére ez most már ritkán fordul elő. 

Én azt gondolom, annyira sokféle kiegészítő van, hogy nagyon nehéz eldönteni, melyik a jó választás. Viszont amikor kipróbálja az ember, nagyon hamar látszik, melyik működik. Mindenképpen érdemes leírni minden tapasztalatot, mert én is innen látom, hogy pontosan melyikkel mi volt. Például nálunk a lazacolajat túl bátran kezdtem, kicsit meg is hajtotta a kutyákat. Most már a kúra első napjaiban az adag felét kapják csak és azóta nincs semmi probléma. 

Én táblázatban vezetem azt is, melyik kutya mikor, milyen kiegészítőt kap/kapott. Ez egy kicsit talán időigényesnek tűnik, de sokkal könnyebb egy táblázatra ránézni, mint a heti kajában nap, mint nap jelölgetni. Érdemes több kutya esetén a dobozra is ráírni, melyik kutya és mennyi ideig szedi, mert különben könnyen bele lehet zavarodni.

Azt hiszem, sikerült leírnom a lényeget, még a jutalmazásról mesélek majd egyet, mert hiába etet jól az ember egy érzékeny gyomrú kutyát, ha nem megfelelően választ jutalomfalatot, főleg, ha sok jutit kap az eb.

Miért kezdtem főzni? 2.rész - Így főzök én

Meséltem már arról, miért kezdtem főzni, most pedig arról szeretnék, nálunk hogy néz ki a menü, illetve, hogy milyen változásokat tapasztaltam, mióta főzök az ebeknek.

Így főzök én:

Amikor elkezdtem átállítani őket, tartottunk egy koplaló napot. Aztán első körben hús+ rizs volt az adag (én kettőnél csirkével, Dotnál az eliminációs diéta miatt marhával kezdtem). A lényeg, hogy csak egyféle hús és szénhidrát ment. Aztán belekerült a belsőség, majd a zöldség/gyümölcs, egyre többféle hús és a kiegészítők is. Az új összetevő, az elején az adag 5-10%-át tette ki, majd fokozatosan növeltem.

Így néz ki a kutya vacsorája

Most 4-6 állatfaj húsát kapják hetente. Általában több hétre bevásárolok és megfőzök, ezt porciózom ki, és fagyasztom le. Kapnak csirkét, marhát, szarvast, pulykát, sertést, bárányt, nyulat esetenként halat stb.
Tapasztalatom szerint a szarvas például egy nagyon "erős" hús, ezért a szarvasos adagokat csirkével szoktam keverni. 
Mellé kapják a belsőségeket, minden héten van valamilyen máj és egyéb belsőség is, például vese, lép vagy tőgy. A szív és a zúza izomnak számít, nem belsőségnek.

Nálunk a hús 50%-a az adagnak, a belsőség pedig ezen felül 10%.
Ehhez jön még a szénhidrát. Mivel Latte gluténérzékeny, így általában rizst kapnak.
Az adag maradék 10%-a pedig zöldség vagy gyümölcs. A zöldségek azért jobbak, mert nincs bennük cukor. Néhány példa: saláta, sárgarépa, alma, körte, cékla (azt főzve adom). A gyümölcsöt, zöldséget érdemes reszelve adni.
Hetente kapnak még tojást, meg joghurtot, illetve kiegészítőket is, erről a következő részben fogok mesélni.

Azt, hogy mekkora adagra van szüksége a kutyának sok minden határozza meg, ki kell tapasztalni. Azt javasolják, hogy a testtömeg 2-4%-át érdemes belőni. De függ attól is, mennyire él aktív életet a kutya, attól is, milyen évszak van, milyen a kutya anyagcseréje, mennyire hízékony alkat stb. Latte például nyáron 2,6%-át eszi a testsúlyának, míg télen közel 4%-át. 

Latte táposan 2019-ben és idén főtt etetés mellett

Nem tagadom, hogy főzni macerás. Legalább egy napja rámegy az embernek, még akkor is, ha több hétre előre főz. Ha csak egy-két napra, akkor meg állandóan főzhet. Sok papírmunkával jár vezetni, ki mit evett, mennyit kapott stb. De mióta főzök, azóta Dotnak egyszer sem volt hasmenése. A szőre gyönyörű, a kedve tökéletes.
Latte semekkora szőre igazi dús, kesze-kusza drótos szőrré vált, amit most már 2. éve trimmelek. Túl lépte a 20kg-ot, ezt korábban egyetlen táppal sem sikerült. 
Melange-ot pedig akárki látja, nem hiszi, mennyi idős, simán letagadhatna pár évet :) 
Mindhárom kutya emésztése rendben van, szőrük fényes, láthatóan tele vannak élettel. Nekem megéri ennyit dolgozni a kajával, ha ez az eredménye.

További pozitív tapasztalataim is vannak még, de azokat majd a kiegészítők kapcsán mesélem el. 

Miért kezdtem főzni? 1.rész - Alapszabályok

Miért kezdtem főzni? 

Három kutyám van, Melange-zsal töb, mint 10 éve kezdtünk agilityzni. Azóta Lattéval aktívan agilityzünk, Dottal agilityzünk és Pullerezünk. De ha ez mind nem lenne, ők akkor is a mindennapjaim szerves részei. Ismerem őket, nem csak a szokásaikat, hanem egész lényüket. Ők a barátaim. Igyekszem mindenből a legjobbat adni nekik. 

Hosszú ideig táposak voltak, mert azt gondoltam, abban minden benne van, akkor nem ronthatok el semmit se véletlenül. Aztán megjött Dot. Neki nem vált be a szuper minőségű táp, ami Melange-nak régóta jó volt. Vissza-visszatérő hasmenése volt. Okoskodtunk a dokival. Tápot váltottunk. Aztán ismét. 

De az idő telt, javulás meg nem sok volt. Aztán júliusban elkezdődött az allergia. Csirkére gyanakodtunk első körben, de ekkor már jó ideje csirkementes tápot evett. Úgy döntöttünk, nézzünk meg egy eliminációs diétát. Először csak marhát és rizst kapott. Aztán, ahogy minden rendben volt, elkezdtem bevezetni egyre többféle húst. Láss csodát, semmi baja nem volt a kutyának! Ekkor úgy döntöttem, inkább szánok rá időt és beletanulok a főzésbe. Mert akkor láthatom, mi kerül pontosan a tálba.

Közben volt időm gondolkodni, utána járni. Megosztó téma, ahány forrás, annyi variáció. Próbáltam kihámozni a lényeget, de nem volt egyszerű. Sok mindenkivel egyeztettem és igyekeztem a lehető legjobban körbejárni a témát. Sok BARF-os infót is olvastam, ezt is javaslom, ha valaki főzésre adja a fejét. Aztán beszéltem állatorvossal és kutyadietetikussal is. 

Úgy döntöttem, Lattéval is megpróbáljuk. Évek óta próbáltuk hizlalni, de tripla adag táp mellett sem ment, meg mivel gluténérzékeny, nem tudtam mennyire bízhatok a tápgyártókban, hogy tényleg mentes a tápjuk. Emellett a szőre is mindig gyenge volt, nem nézett ki igazi drótosnak, a kozmetikus nem akart hinni a fülének, mikor trimmelni akartam, nem volt mit.

Melange-zsal később kezdtük el, a januári betegség után álltunk át szép fokozatosan, erről később írok majd még.

Most azonban térjünk a lényegre, ha főzésre adod a fejed, szerintem ezek a legfontosabb alapszabályok:

1. Ne higgy el egy nézőpontot.

Olvass utána, kérdezz utána, értsd meg, hogyan működik és tudatosan tapasztald ki, rakd össze az étrendet. Lehet, hogy valakinek évek óta működik, de a Te kutyádnak nem az lesz a jó.

2. Nincs olyan, hogy mindent tudok.

Képezd magad, járj utána, tegyél fel magadnak kérdéseket... mindig van hova fejlődni.

3. Ellenőrizz!

Nézd a kakit, az az első számú segítséged. Érdemes évente vérvételt csináltatni, hogy tuti minden oké. Én azt javaslom, a kezdéstől számítva 3 hónap után is csináltass egyet, ha kicsit is bizonytalan vagy.

4. Vedd észre a változást!

A pozitív változásnak örülünk, de az esetleges negatívat is nagyon fontos időben észrevenni, és megvizsgálni, mit rontunk el.

5. Vezess naplót!

Írd bele, mit és mennyit evett a kutya, milyen volt a kaki, ne felejtsd el ide beírni azt sem, milyen jutifalatot* adtál.

6. Az átállás legyen azonnali, ugyanakkor fokozatos.

Most olyan, mintha ellent mondanék magamnak, pedig nem erről van szó. Az átállás azonnali, akár egy koplalónappal együtt, egyik nap táp, két nap múlva már főtt. De kezdetben más arányban oszlik a hús, a zöldség, és a szénhidrát. 

Én úgy gondolom, ezek a legfontosabbak első körben. És hogy én hogyan állítottam össze az étrendet? Erról egy későbbi bejegyzésben mesélek majd. 

  *a jutalomfalatokról is később írok majd részletesebben.

XXV. Jubileumi Medivid Agility Kupa

 Sziasztok!

A katalógusból nem maradhatott ki Meluka :)

Hol is kezdjem? Melunak tavaly ez volt az utolsó versenye. Minden kutyám fantasztikusan szerepelt és idén féltem kicsit titokban a versenytől. Tudunk-e annyira jók lenni még egyszer? Nem várok-e túl sokat magamtól, a kutyáktól? Csak mert tavaly úgy volt... De tavaly akkor volt, most meg most van. Nagy csapattal autóztunk le már pénteken, így szombaton nem kellett annyira korán kelni. 

J3-mal kezdtünk Lattéval. Elég magas volt bennem a megfelelési kényszer, de igyekeztem kizárni mindent és csak a kutyára figyelni. Egy kicsit túlságosan is sikerült. Nagyon biztosra menős futam lett, sok-sok franciával, de hibátlanul és elég jó idővel (3,83m/s-os sebességgel). Ezzel 2.helyen végeztünk a 4 maxi közt, de a fő a hibátlan volt :) 

J2-ben jött Dot. Valahogy nem volt az igazi a futam, de túl éltük. 4-ből 4.helyet érte rekord számú összhibával. :D 

Közben futottak a csapattagok, úgyhogy mindig volt kinek szurkolni. :) 

Délután az openben is Latte futott előbb. Nem bíztam benne eléggé, úgy éreztem odaérek a szlalom elé, meg is lett az egy megtagi, mert kitakartam a szlalomot. Így is 7.lett a 24 maxi kutyából. Dottal nem tudom, mit csináltunk a pályán, én azt hittem, kizártak, de aztán az eredmény olvasásakor kiderült, hogy 4.-ek lettünk. :)

Vasárnap folytattuk csapat jumping futamokkal. Itt Dot volt előbb, nem sikerült egy hullámhosszra kerülnünk és sajnos kizárták. Utána csak egy csapat volt és máris Latte jött. Vele abszolút megvolt az összhang, gyönyörű hibátlan futam is lett belőle. Ráadásul a csapat dobogó legfelső fokára is állhatott a FittEbek csapata :) 

Délután A2 volt a következő futásunk, itt már túlélősre jártam pályát, 1 hibával sikerült is végig jutnunk, ezzel 3-ak lettünk. A3-ban pedig már nagyon fáradt voltam és kitoltam Lattét, így kizártak sajnos.

Összetettben Latte így nem szerzett eredményt, pedig tényleg hajszálon múlt. Dot viszont felállhatott a 3.helyre a dobogón.

A Medivid évek óta különleges verseny a számomra, kezdetben egyedül indultam, aztán jött CukiGazdi is, majd pedig hatalmas Csapattal vágtunk neki. Mostmár azt hiszem, olyasmi, mint egy pót kutyás tábor. Szép dolog felállni a dobogóra, de a legszebb szurkolni a többieknek, levegőt sem véve várni egy-egy futam végét, aztán feldübörög a taps és belereng a csarnok... 

Köszönöm ezt a fantasztikus hétvégét! Hajrá Smaragd! :) :) 

Gazdi

Veres Kupa és Éjszakai Puller verseny, avagy egy átlagon felüli nap

 Hogy hol van a határ? A határ a csillagos ég. Rajtunk múlik. Rajtam és Rajta. Képesek vagyunk rá? Mindenre képesek vagyunk! A kérdés az, mennyit vagyunk hajlandóak tenni érte.

Féltem ettől a naptól. Persze csak titokban. Mert tudom, mennyire el tud fárasztani egy verseny, az egész napos figyelem, pörgés, koncentráció. Mert eleve őrültségnek hangzott, és mi van, ha nem tudom megcsinálni? Ha nem tudok hazajönni, ha nem lesz erőm felmenni a futamra... De meg akartam próbálni, képes vagyok-e rá. Mert ha meg se próbálom, sosem tudom meg a választ. 

Ez most nem annyira a kutyákról szólt, persze, ők voltak a kulcsfigurák, de most az volt a kérdés meddig tudom kitolni a saját határaimat. 

Monoron kezdtük a napot saját agility versennyel, a Veres Kupával. A saját verseny mindig több energia, több koncentráció, nagyobb pörgés. Megvan a maga varázsa, és megvan benne a kihívás is, persze egy ilyen szuper, profi csapattal minden könnyen összejön. :) 

J3-mal kezdtünk, már ami a futamainkat illeti. Latte kipihenten került elő a boxból, bejártuk a területet, ne közben jöjjön rá a szaglászhatnék. Aztán mire kettőt pislogtam, már fent álltunk a pályán. Nagyon izgalmas, nagyon technikás pálya volt rengeteg kézre vétellel, az utolsó akadályig koncentrálni kellett. De megugrottuk! Latte hibátlant futott, ráadásul ő volt az egyetlen! Így a dobogó legfelső fokára állhattunk. :) 

J3 maxi dobogó

Az A3 nagyon gyorsan következett utána, fejben nem sikerült átállnom a pályára, ez egy verőt és egy megtagit hozott és egy 4. helyre lett elég. 

Utána nagyon nagy volt bennem a "flash érzés" és bár igyekeztem lenyugodni, nem sikerült. Dotot nem tudtam olyan határozottan vezetni, amire szüksége lett volna, ő meg a hosszú boxban lét után kissé elvarázsolt volt. Tanultam a dologból. Mindig meg kell találnom a módját, hogy legyen időm átállni a két kutya közt fejben is, illetve hozni kell kivehető boxot, hogyha a pályajárás után hamar startolunk legyen ideje felébredni a kutyának. 

Délután egy gyors autózás után megérkeztünk a 10.kerületbe a Hobby éjszakai Dog Puller versenyre. Dotot mindkét diszciplínába neveztem. A runningokat még világosban tartották. Itt is igaz volt, hogy még nem sikerült 100%-ban ott lennem fejben a futam alatt, Dotot viszont a legkevésbé sem zavarta. Iszonyat lendülettel szaladt és rendületlenül hozta a karikát. Nagyon szép futam volt, 6 pontot kaptunk érte, ami eddig a legtöbb pontunk volt olyan versenyen, ahol nem volt előtte programunk. 

A jumping futam már sötétben zajlott. Dot fél a sötéttől és előtte már jelezte, hogy nem annyira érzi jól magát, nem is voltam biztos benne, hogy fog bármit is csinálni. Aztán bementünk a kivilágított pályára és Dot repült. Kellett némi idő, míg felgyorsultam hozzá, de aztán életünk eddigi legjobbját hoztuk össze! Minden pillanatát élveztem, olyan volt, mint mikor Meluval száguldottunk az agility pályán. Nem volt más csak a Puller, a kutya, meg én. 80 pontot kaptunk, ami új rekordunk, de igazából a "futam" után nekem mindegy volt. Csak az számított, hogy ott voltunk és megcsináltuk. Méghozzá nem is akárhogyan! 

Az már csak hab volt a tortán, hogy Dot micsoda helyezéseket hozott el ezekkel a pontokkal! Először is maxi kategóriában két 7.helyünk lett, ami az eddigi legjobb eredményünk. Aztán Hobby kategóriában runningban 3., jumpingban 2. lett, és a veteránok közt is running 3., jumping 2.helyet sikerült elhoznunk. 

Nagyon büszke vagyok magunkra. 

Lattéra azért, mert rám koncentrál a futam alatt, mert végigbírta ezt az extra hosszú napot, és Dot eredményhirdetése után még egy kis fotózásra is rá lehetett venni. 

Dotra, mert végig csinálta. Mert ilyen fantasztikus kutya, mert ha Puller van, akkor rá mindig lehet számítani, legyen éppen nappal, vagy éjszaka. :) 

Meg magamra is, mert ez azért nem mindennapi megterhelés volt. És persze Melura is, aki nem panaszkodott, hogy csak hajnali 1-kor volt vacsora :D 

Gazdi

Hobby Bolondok Napja Dog Puller Verseny

 

Sziasztok!
Az úgy volt, hogy a betegség óta Gazdi azért óvatos, és nem akar a kelleténél jobban megterhelni, de a jóból kihagyni se lenne igazságos. Szóval elmentünk Monorra Dottal együtt. Amint megérkeztünk enyém volt a főszerep, mert a drive-os kutyáknak már mentek a futamaik. Gazdi engem két kategóriába nevezett, mindkettő játék/buli futam volt. Az első a micro running, ahol egy háromszor 3x3m-es micro pályán futhattunk mi nagyok 60 másodperc alatt. Én annyira boldog voltam, hogy itt vagyunk és játszunk, hogy nagyon! Akkorákat szaladtam, hogy egyszer még a pályát is sikerült elhagynom :) 

Aztán jött a második játszós futam. Ez úgy nézett ki, hogy 5 Pullert kellett átvinni egy másik zónába. Nagyon tetszett nekem a játék, bár 3-nál mindig találtam egyet magam előtt és nehezen vett rá Gazdi, hogy ne azokat vegyem fel újra és újra, de aztán összehoztuk. Aztán eredményhirdetés jött a drive-osoknak. Gazdi behozott engem, mert sose lehet tudni és igaza lett. 3. helyezettek lettünk Puller sortingban, azaz a Puller átrakós futamban!

Utána hosszabb szünetünk volt, majd Dot következett és mivel én nem láttam a kocsiból, mi történt, megadom a lehetőséget, hogy ő mesélje el.

Pacsi: Melange

Vuff, azaz sziasztok! 

Gazdi azt kérte, ne meséljem el az elejétől, úgyhogy folytatom Melu beszámolóját. Szóval először bementünk és emberek rakták mellém a botot, amitől már egyáltalán nem félek. Gazdi kicsit meglepődött, mert az első mérés alapján nagyok kicsinek tűntem, de aztán a többi méréssel már kijött, hogy mégiscsak maxi vagyok én. Aztán jött a kedvenc játékom, Gazdi gurította a Pullert én meg tepertem érte. Nagyon örültem neki, nagyokat szaladtam, és nem siettem el az eresztéseket, pedig sokat gyakoroltuk mostanában, de úgy örültem, hogy sikerült elkapnom! 

Azért így is összehoztunk 6 pontot, bármit is jelentsen ez. Fő, hogy jót játszottunk Gazdival. Aztán kaptunk egy kis szünetet, majd újra játszottunk, de micro pályán. Hát itt gyönyörűek voltak az eresztések a szokásos 10 méteres pályához viszonyítva, a 3x3m-be viszont nem nagyon sikerült beletalálni. De jól kifutottam magam, utána Gazdinak nem kellett kétszer mondania, hogy menjek a boxba pihenni. Aztán még egyszer visszamentünk, akkor Gazdi már nem hozott semmit, viszont mindenki tapsolt, amitől én nagyon büszke voltam, bár Gazdi azt mondta, nem nekem tapsolnak. De végül minket is szólítottak a dobogóra, Hobby (kezdő) kategóriában 3. helyen végeztünk. Gazdi nagyon büszke volt rám, hát még én magamra!

Dot

Nyílt levél egy barna-fehér kiskutyának, aki nélkül talán ma nem is lennék "kutyás"

Nyílt levél egy barna-fehér kiskutyának, aki nélkül talán ma nem is lennék "kutyás".

Nem mondhatom Neked, hogy 13 éve láttad meg a napvilágot, mert a kiskutyáknak csak két hetes korukban nyílik ki a szemük. Tehát ma van 13 éve, hogy megérkeztél erre a Föld nevű golyóbisra és öt nappal később először találkoztál velünk. Nem tudom, te emlékszel-e az első találkozásunkra, én igen. Úgy néztél ki, mint egy rosszul sikerült tengeri malac, a világ legcukibb és legszebb rosszul sikerült tengeri malaca. Hazafelé, a kocsiban már kitaláltuk a nevedet. Aztán számoltam a napokat és végre hazahoztunk Téged. Emlékszem, mikor mentünk érted és egy barna-fehér kiskutya mindenáron megpróbálta megenni a cipőfűzőmet, én pedig nem mertem hozzád nyúlni, mert mi van, ha nem Te vagy az a bizonyos barna-fehér kislány, akiért jöttünk? De te voltál... :) 

Az első kutyasuli első alkalmára nem nagyon emlékszem, viszont az első Smaragdos napunkra annál inkább. Emlékszem, hogy izgultam, hogyan fogsz viselkedni a kutyasuliban és mennyire megkönnyebbültem, hogy nem ettél meg senkit :D 

Együtt tanultunk agilityzni. Együtt tanultuk a trükköket, a kutyázás rejtelmeit, még az engedelmest is megszerettük, pedig sokáig hadilábon álltunk vele. Tanultunk egymásról, önmagunkról és egyre jobban összecsiszolódtunk. Ma azt szoktam mondani, Te vagy a Tökéletes kutya. Nem mozdulsz mindig első szóra, talán már nem is mindig hallasz, de minden fontos pillanatban ott vagy mellettem. Valóra váltottad az álmaimat, ma valaki más lennék, ha Te nem lépsz be az életembe.

Tudod, idén januárban, amikor beteg voltál, és azt hittem, elveszítünk, akkor, azon a szörnyű, aggodalommal teli éjszakán lepergett előttem az eddigi életed. Onnantól, hogy megismertelek, hogy felnőttél, újra láttam magunkat az első versenyen, az első hirtelen támadt egynapos túránkon, egy napozással töltött délutánon... Különleges vagy nekem, és hálás vagyok, hogy még itt maradtál velem. Nincsenek szavak, milyen boldog vagyok, hogy ismét a toppon vagy és 18 km után én mondom neked, hogy talán most már eleget sétáltunk mára. Most is élmény veled száguldani az agility pályán, vagy kimenni Pullerezni a mezőre. 

Köszönöm ezt a majdnem 13 együtt töltött évet és most folytassuk tovább, mert ez a mi játékunk, hát élvezzük ki minden pillanatát!